• Angol keringő
• Bécsi keringő
• Foxtrott
• Tangó

• Cha-cha-cha
• Rumba
• Samba
• Jive

• Salsa
• Mambó
• Boogie-Woogie
• Rock & Roll

Standard táncok

A legrégebbi standard táncként a keringőt kell megemlíteni. A keringő uralta a polkával és a galoppal együtt a XIX. század táncéletét. A társasági táncokban a XX. század elején forradalmi pezsgés kezdődött. Az első táncformák Amerikából kerültek át Európába, többek között 1907-ben a tangó, 1910-ben a onestep, és 1912-ben a ragtime. A modern táncok elterjesztésében mindenekelőtt Párizs vezetett. Ott tartották meg 1909-ben az első világbajnokságot, ezen csak a legújabb táncokkal indulhattak a versenyzők. Ezt követte 1910-ben a második világbajnokság Nizzában.

Az I. világháború alatt Franciaországban és Németországban a táncot betiltották. Más volt a helyzet Angliában. Ott az Amerikából jött zenekarok szolgáltatták a zenét az új táncokhoz.

Az angol tánctanárok voltak azok, akik 1920 és 1930 között a társastáncokat megújították, és új technikát javasoltak. Az első konferenciájukon 1920-ban ehhez megalkották az alapokat. A húszas évek elején több más konferencián határozták meg az angol stílus alapelemeit és figuráit. Anglia, Európa vezető táncnemzetévé vált. Az angol párok győztek minden nagy versenyen. 1929-ben a "Nagy Konferencián" egy általános érvényű határozatot hoztak, amelyben a slowfox, a quickstep, az angolkeringő, a tangó és a blues táncokat, mint standard táncokat rögzítették. Ez a határozat jelölte ki az egyes táncok tempóit és egyszerű figuráit. 1930 után még számos új figura jött hozzá, mégis lényegében a standard táncokat ma sem táncolják másként, mint akkoriban.

Németország 1929-ben fogadta el az angol stílust, majd Skandinávia, Hollandia, Belgium és Franciaország is követte. Az új stílus elterjesztéséről az egész világon az angol tánctanár, Alex Moore gondoskodott az 1936-ban először megjelenő táncbibliájával, a "Ballroom Dancing"-al.

Döntő esemény volt 1951-ben a bécsi keringő felvétele a standard táncok közé, amelyet a német tánctanár, Paul Krebs koreografált.

A táncsportban ma a standard táncok közé az angolkeringőt, a tangót, a bécsi keringőt, a slowfoxot és a quickstepet sorolják.

Latin-amerikai táncok

Az igazi latin-amerikai táncok, mint például a samba, a rumba és a mambó őseinek hazáját Afrikában kell keresni. Ott élt a tánc a harci- és termékenységi táncokban, a szerelmi játékoknál, esküvőkön, aratási ünnepségeknél. Az afrikai táncokat megközelítőleg 40 millió rabszolga magával vitte a 17. és 18. században az új hazába, Dél-Amerikába és a Karib szigetekre (Nyugat-Indiába). Itt az afrikaiak mozgáselemei összeolvadtak a gyarmatosító fehér emberekével, elsősorban a spanyolokéval és a portugálokéval. Érdekes módon, tekintettel a rabszolgák társadalmi helyzetére, ez az összeolvadás viszonylag könnyedén történt. Ellentétben az Észak-Amerikába kitelepített feketékkel, akiknek sokkal hosszabb idő kellett ahhoz, hogy fekete táncstílusukat a fehérek elfogadják. Itt csak a 19. század végén, kezdődött a fekete és fehér mozgáselemek összeolvadása az afro-amerikai táncstílussá, amely az akkori zene segítésével a nagy jazz-korszak kezdetét jelentette. (A cakewalk volt az első tánc a 20. század elején, amely az un. afro-amerikai táncok előfutáraként Európát elérte, ez követték a divattáncok, a onestep, a jimmy, a charleston és a black bottom).

Igazi latin-amerikai eredetű csak a samba, a rumba, és a mambó.

A cha-cha-cha, paso doble és a jive eredetét tekintve nem igazán "latin-amerikai". A cha-cha-chát mesterségesen a mambóból hozták létre, ugyanúgy a jive mai formáját is az angol tánctanárok dolgozták ki. A paso doble eredetileg spanyol tánc volt, amit a francia tánctanárok és versenytáncosok alakítottak át a mostani formájára.

A latin-amerikai táncok megjelenése Európában a húszas illetve a harmincas évek elején volt érzékelhető, amikor a samba 1924/25-ben, a rumba 1931-ben először bukkant fel a báltermekben. A latin táncok eleinte a "standard" táncok uralma miatt hivatalosan nem voltak elismertek. Csak a II. világháború után, mindenekelőtt az ötvenes években következett be az USA-ból importált táncok nagy áttörése. Főleg a franciák voltak azok, akik a sambát, a rumbát, a mambót és a cha-cha-chát, valamint a spanyol paso doblét formálták, anélkül, hogy karakterüket illetően döntően változtatták volna. Kiváltképp Lucien David-et kell megemlíteni Lyonból, aki az ismert francia versenytáncosokkal, többek között a párizsi Roger Ronneaus-val a latin-amerikai táncok alapját kidolgozta.

Divattáncok

leírás